| ALAPÍTÁS ÉVE: | kb. Kr.e. 800 |
| ORSZÁG: | Ausztria |
| RÉGIÓ: | Bécs |
| STÁTUSZ: | főváros, szövetségi tartomány |
| TERÜLET: | 414,9 km² |
| NÉPESSÉG: | 1.681.469 fő |
| ÉGHAJLAT: | mérsékelt kontinentális |
| IDŐZÓNA: | CET (UTC+1) |
A 415 km²-es kiterjedésű város nyugati határunktól alig 70 km-re található. Ausztria politikai, gazdasági, kulturális és szellemi központja, nemzetközi rangú kongresszusi és vásárváros, továbbá az ENSZ egyik székhelye. Bécs a Duna két partján, ősi kereskedelmi utak találkozásánál, közel 2000 éve épült fel. Az egykori kelta településre római helyőrség települt, s ebből fejlődött ki Bécs. A 13. századtól itt uralkodott a Habsburg-dinasztia, fénykorát a 18. századtól kezdve az első világháborúig élte, amikor az Osztrák-Magyar monarchia fővárosa volt. A császári főváros műemlékei, a Hofburg, a Schönbrunni kastély, vagy a Belvedere Palota ugyanolyan pompával és eleganciával fogadja a látogatókat, mint egykor. Bécs a barokk, a biedermeier mellett, a rokokó, a klasszicizmus és a szecesszió (pl. Hundertwasser-ház) városa is.
A város a Duna két partján, a Bécsi-medence északnyugati végében fekszik. Nyugati peremén kezdődik az Alpok vonulatához tartozó Bécsi-erdő. A város ősi kereskedelmi utak találkozásánál épült: itt keresztezte egymást a Duna mentén futó kelet–nyugati út, mely a Kárpát-medencét kötötte össze Bajorországgal és az észak–déli Borostyánút, amely kapocs volt a Baltikum és az Adria közt. Bécs mindössze 40 km-re fekszik a szlovák, 60 km-re a magyar és 90 km-re a cseh határtól.
A város története egészen a kőkorra nyúlik vissza. A várost övező területeket már a kőkorban is lakták, s Bécset feltehetően kb. Krisztus előtt 800-ban alapították. A város kelta településként is bekerült a történelembe, majd a Római Birodalom Pannóniai provinciájának részévé vált. A rómaiak idején fontos szerepet töltött be védelmi vonalként. A magyar síkság menti fekvése miatt többszöri súlyos támadásnak volt kitéve, amely szinte elpusztította a várost. A barbár rombolás végét I. Ottó Német-Római császár uralkodása hozta el, 955 megszüntette a barbár betöréseket, majd kb. húsz év múlva a német Babenbergeknek adományozta. A város fellendülése a 10. századra tehető, ekkor a német Babenberg-dinasztia uralkodása alatt Bécs kereskedelmi központtá vált. A dinasztia hatalmának megdöntése zavaros időszakot és az interregnum uralom időszakát hozta el.
A város történetében meghatározó dinasztia mégis a Habsburgok voltak, akik a 13. században kerítették hatalmuk alá Bécs városát, miután Habsburg Rudolf 1276-ban legyőzi Przemysl Ottokárt. A városi rangot 1221-ben kap az akkor már Európa történelmét meghatározó dinasztiák székhelyéül szolgáló település. 1365-ben épül fel a város első egyeteme, majd 1469-ben már püspöki székhellyé is válik. 1485-ben Mátyás király betör a Habsburg-birodalom területére és elfoglalja Bécs városát, mely település egyben halálának színhelye is. A magyarok után a 16. század derekán a törökök fenyegették a várost, de a városvédőknek sikerült visszaverni a Kara Musztafa által vezetett törökök folyamatos támadásait, s ekkor a kereskedelem ismét fejlődni kezdett. A fejlődés az építészetben is megmutatkozott. VI. Károly uralkodása alatt sorra épültek a kisebb-nagyobb paloták úgymint a mai napig is megcsodálható Karls-kirche valamint a Belvedere-palota. Ekkor épült ki a Hofburg környéke is.
A fejlődés eredményeként a 18. századra Bécs már a császári hatalom szimbólumává vált. A 18. század kiemelkedő uralkodónője hozta el a nyugalom és béke éveit a császári központ számára. Ekkor fejezték be a schönbrunni palota építését. A kultúra terén vezető szerepet vett át Bécs ebben az időszakban, meghatározóvá vált az európai zenei életben is. A város életében voltak még fenyegető események. 1809. Napóleon által vezetett francia hadsereg vonta irányítása alá a Habsburg császári központot, (s a
francia uralkodó elvette I. Ferenc Habsburg császár leányát) majd az 1848-as forradalom is maradandó nyomott hagyott a város történelmében. 1867-ben születik meg az Osztrák-Magyar Monarchia, melynek fővárosa Bécs lesz, egészen a Monarchia bukásáig (1916-ig) őrzi ezt a megtisztelő címet. A dinamikus népességnövekedés azonban nem állt meg, a külföldi betelepüléseknek köszönhetően a XIX. század elejére már kétmillióra duzzadt a lakosok száma, s az építkezések is tovább folytatódtak (városfalak lebontása, Ringstrasse megépülése), valamint meghonosodnak az akkori korszak technikai vívmányai, mint például az utcai világítás és a lóvasút. Ezzel párhuzamosan a fejlődés jegyében Bécs Világkiállítást rendez.
Az uralkodó dinasztia alkonyát az első világháború hozta el, a Habsburg dinasztia a háborút követő béke időszakában végleg összeomlott. Ausztria a világháborút követően köztársaság lett. A két világháború között a Vörös Bécs nevű szervezett vette át a város irányítását, s egyben próbálta meg orvosolni az ekkor élesen kirajzolódó szociális problémákat. A német befolyás az 1938-as Anschlussal vált uralkodóvá, Hitler által vezetett Németország bekebelezte Ausztriát. A második világháborúban a szövetségesek szabadítják fel a megszállott Bécset, s veszik ellenőrzésük alá a város politikai, kulturális, gazdasági irányítását. Ausztria szuverén állammá csak 1955-ben válik, ekkor írják alá az államszerződést.
1918-ig a Hofburg a Habsburg császárok hatalmas birodalmának központja volt. A Habsburgok az egykoron „császári fórumnak“ szánt építményeket 800 év alatt csodálatos épületegyüttessé alakították. Nem ritka, hogy a látogató úgy érzi, mintha egy gigantikus kirakósjáték részese lenne, hiszen alig találunk két egyforma stílusú palotaszárnyat. Vegyük szemügyre az épületeket, hiszen visszatükrözik a kor divatját és gondolkodásmódját, illetőleg építtetőjük személyiségét és ízlésvilágát is.
De lépjünk egy kicsit beljebb! A középkori vár- és városfalak helyén kezdték el építeni a Burg épületegyüttesének legifjabb részét, a Neue Hofburgot. Az I. világháború sajnos beleszólt a tervekbe, ugyanis eredetileg egy két, szimmetrikus szárnyból álló palotarészt akartak építeni, de a mai napig csak az egyik készült el. Több gyűjtemény is otthonra talált itt, mint például a fegyver-, hangszer-, arcképgyűjtemény, valamint a Néprajzi Múzeum. A Hofburg belseje felé sétálva a reneszánsz Svájci
Kapuhoz jutunk (Schweizerhof).,. A plafonon látható címerek között a magyart is megtaláljuk. A kapun átsétálva a vár legrégebbi részéhez, a 16. században épült Svájci Udvarhoz érünk. Itt állt az osztrák főhercegi palota, amelynek falai közt két magyar uralkodó, V. László és Mátyás király is lakott. Bonfini történetíró szerint Mátyás idejében függőkertek, márvány kutak, szőlőlugasok és madárházak díszítették a palotát. A Svájci kapuval szemben áll az Amalienburg, ami I. József feleségének, Amália hercegnőnek a nevét őrzi. Amália férje halálát követően költözött a palotaszárnyba és itt élt 1742-ig. Az élet fintora, hogy ezután sorra özvegy császárnék laktak itt. Az Amalienburgnak magyar vonatkozása is van, hiszen a gyászos emlékű Cillei grófok palotája állt itt egykoron. A homlokzatot több óra is díszíti. Legfelül egy barokk stílusú keretes órát, alatta pedig napórát látunk. A félig befalazott kék-sárga „labda” pedig nem más, mint egy holdóra. Az udvarból a szépséges Mihály-kupolába érkezünk. Innen nyílik a császári lakosztályok és a Sisi múzeum bejárata.
A hatalmas épületegyüttes ma sem áll kihasználatlanul, hiszen köztársasági elnök rezidenciája mellett majd’ féltucat múzeumnak ad otthont.
Az osztrák uralkodók évszázados lakosztályai között sétálva igazán császárnak érezhetjük magunkat. Láthatjuk Ferenc József spártai egyszerűséggel berendezett hálóját, Sisi fürdő- és tornaszobáját, illetve azt a konferenciatermet is, ahol birodalmak és népek sorsáról döntöttek. A Sisi Múzeumban Erzsébet királyné személyes tárgyai mellett, gyönyörű ruhái és a festményekről elhíresült gyémántékszerei is helyet kaptak. A múzeum harmadik része, az Ezüstkincstár a Habsburg-család ezüst-, porcelán- és kristályneműit mutatja be.
A gyűjtemény festmények, fényképek, lószerszámok, egyenruhák és eredeti dokumentumok segítségével mutatja be a Spanyol Lovasiskola közel félévezredes történetét. A múzeumban bemutatott informatív kisfilm segítségével elutazhatunk a mai Szlovénia területén található Lipicába, ahol a mai napig nagy műgonddal nevelik ezeket a nemes állatokat. A videó nyomon követi a lovak életét a megtermékenyítéstől kezdve karrierjük csúcsáig: Bécsig.
A bécsi Spanyol Lovasiskola egyedülálló a világon, hiszen itt több mint 400 éve őrzik és ápolják a lovaglás magasiskolájának művészetét. A lipicai lovak utolérhetetlen gálabemutatóinak helyszíne a világ legszebb lovaglócsarnoka, amely Joseph Emanuel Fischer von Erlach barokk építőmester impozáns munkája. Azért emelték egykoron, hogy a nemesi ifjaknak legyen hol lovaglóleckét venniük. Az esti előadáson kívül a reggeli edzések is nyilvánosak, azonban jól tesszük, ha a Josefplatzon található pénztárban legalább egy-két nappal az előadás előtt megvásároljuk a jegyünket, mert az érdeklődés óriási. Szinte mindennap, naponta több alkalommal indul angol és német nyelven idegenvezetéssel egybekötött látogatás, mely során bemutatják végigjárhatjuk a téli és a nyári gyakorlótermeket illetve az istállókat is.
A korábban udvari könyvtárként szolgáló épület a bécsi barokk építészet egyik műremeke. Tervezője a híres udvari építész, Johann Bernhard Fischer von Erlach. Amikor az 1700-as évek elején megépült, Európa legnagyobb barokk könyvtára volt. Az olvasóterem méretei gigantikusak: 80 méter hosszú, 20 méter magas. A több mint 200.000 kötetből álló a gyűjtemény olyan ritkaságokkal büszkélkedhet, mint Luther Márton kéziratai.
Nem akármilyen kincseket láthatunk a Svájci udvarból nyíló Kincstárban. A Német-római (kb. 962) korona mellett, az osztrák császárok fejdíszét (1602), illetve a többi koronaékszert is itt állítják ki. Magyar vonatkozású műtárgy a griffes-indás művészet csodás darabja, a fejedelmi szabja (Atilla-kard).
A hatalmas templom - a közelben álló Hofburghoz hasonlóan – szinte minden építészeti korszak emlékét magán viseli: a klasszicista homlokzat oldalában gótikus torony magasodik míg a dundi kis angyalkákkal díszített barokk bejárat alól román stílusú kapuív bukkan elő. Az első templom valószínűleg 1100 táján épülhetett, ám az évszázadok folyamán több földrengés és tűzvész is sújtotta. Ezek után a templomot mindig újjáépítették, kápolnákkal bővítették, hajóját megnagyobbították. A Szent Mihály templom 1714-ből származó orgonája a legnagyobb Bécsben.
A skót Miasszonyunk apátsági és plébániatemplom a belváros legrégebbi temploma, mely a 17. századi átépítése óta változatlan formában maradt fenn. II. (Babenbergi) Henrik alapította a templomhoz tartozó kolostort 1155-ben. Politikai megfontolásból ír nemzetiségű Szt. Jakab-rendi atyákat hívott Bécsbe, hogy így, az akkori székvárost magasabb rangra emelje. Egy félreértés miatt az ír szerzeteseket skótoknak hitték a bécsiek, és ez a név végérvényesen ráragadt a templomra. Akkoriban a templom a városfalon kívül épült és a császár által adományozott érinthetetlenségi jogot felhasználva a szerzetesek rendszeresen nyújtottak menedéket azoknak, akik a városfalakon belülre már nem juthattak be. A rend végét II. József feloszlató rendelete jelentette.
A templomba belépve, tarka kövezetet és vidám díszítéseket találunk. Érdemes megnézni a román és gótikus sírköveket kiállító Lapidáriumot. Mivel a Skót templom a környék plébániatemploma volt, a sírköveken számos arisztokrata család nevét betűzhetjük ki. A toronyfeljáró előtt áll Windischgrätz hercegi család sírboltja.
A grandiózus zöld kupola Bécs egyik jellegzetességévé tette a templomot. Ásatások tanúbizonysága szerint már a 4. század második felében állt itt az első szenthely, egy késő római templomépület. A császár a 18. század legelején Hildebrandt építőmestert bízta meg a templom nagyszabású átalakítási munkálataival, ami ekkor nyerte el jelenlegi barokk formáját. A főkapu tetején ólomból öntött allegorikus alakokat látunk Szent Péter aranyozott jelképeivel: vasmacskával (hiszen a halászok védőszentje), kulcsokkal (mivel a mennyország kapusa), pápai koronával (mert rá építtetett az egyház) stb. A templombelsőt a félkör, a kör és az ovális formák határozzák meg. Amint belépünk, szembetűnik a gazdagság, és a barokkra oly jellemző túldíszítettség. A Kincstár 17. és 19. századi ötvösmunkákat őriz, míg az Altemplomban egy román kori templom maradványait (egy kőoroszlán vízköpő és néhány sírkő) láthatjuk.
I. Lipót császár állítatta az 1679-es pestisjárvány emlékére. Még ugyanebben az évben el is készült egy ideiglenes, fából faragott emlékmű, melyet évekkel később, 1693-ban a jelenlegi oszlopra cseréltek. A 21 méter magas barokk oszlop legalján a Hit allegorikus alakja egy angyalka segítségével a mélységbe taszítja a pestist, melyet egy aszott vénasszony személyesít meg.
A Stephansdom nemcsak Ausztria legszebb gótikus építménye, hanem egyike a világ legszebb gótikus templomainak is. Annak ellenére, hogy e helyen már körülbelül 800 éve állt egy román templom, IV. Rudolf 1359-ben alakíttatta át a ma is látható gótikus épületté. A székesegyház főbb látnivalói:
A Bécs legfőbb jelképének számító gótikus déli toronyból kitűnő kilátás nyílik a városra. Ennek bizonyítéka, hogy a bécsiek által csak "Steffl"-nek nevezett Stephansturm-ból irányította Starhemberg gróf a török ostrom elleni védelmet. A toronyszobából nem csak a belvárosra nyílik gyönyörű kilátás, hanem közelről megcsodálhatjuk a dóm színes mázas cserépből kirakott tetejét, valamint a homlokzat aprólékos munkával faragott díszeit.
Kapisztrán János kültéri szószéke a szentély északkeleti külső falán emelkedik, amelyet a törökök felett aratott 1456. évi győzelem után emeltek. A hagyomány szerint erről a helyről buzdított Kapisztrán János olasz ferences szerzetes a török elleni harcra. A szószék feletti 18. századi barokk szobor a szentté avatott Kapisztránt ábrázolja, amint diadalittasan egy halott török harcosra lép.
Az Északi torony azért nem éri el párjának magasságát, mert a legenda szerint építőmestere, Hans Puchsbaum a gyors elkészülés reményében lepaktált az ördöggel, hogy szent nevet nem ejt ki a száján. Ígéretét azonban megszegte, ezért a sátán büntetésül a mestert a toronyból a mélybe taszította, így az sohasem készülhetett el.
A külső látnivalók mellett a dóm még számos, évszázadok során felhalmozott műalkotást rejt magában. A templom tágas belső terében olyan remekművek találhatóak, mint... Anton Pilgram, a dóm építőmesterének finom faragványokkal díszes szószékét a négy egyházatya arcképe díszíti. A népi hagyomány által egyszerűen csak "ablakból kukucskálónak" nevezett szószéken az alkotó is látható a lépcső alatti "ablakban". A lépcsőkorláton a gonoszt jelképező gyíkok és varangyok másznak.
Az északi toronyban függő harang – a Pummerin - a város egyik fő jelképeként híven tükrözi Bécs viharos történelmét. Eredetijét az 1683-as sikertelen ostrom után visszavonuló törökök által hátrahagyott ágyúkból öntötték. Ez a harang 1945-ben lezuhant a toronyból, amikor tűz söpört végig a dómon. A régi felhasználásával ezután új és még nagyobb harangot öntöttek. Az északi torony alatt lépcsők vezetnek le a tér alatti katakombák szerteágazó folyosóiba. Itt nemcsak bécsiek ezreinek csontvázai nyugszanak, melyeket a Szent István-temető felszámolásakor temettek itt újra, hanem a császári kriptában végső nyugalomra helyezett Habsburgok urnáit is itt helyezték el.
A dóm belsejének további nevezetességei közé tartozik: a Szűz Mária és Krisztus életének mozzanatait megjelenítő Wiener Neustädter-oltár, az orgonaláb, mely ugyancsak Pilgram mester munkája és melyen ismételten egy önarckép látható, a kápolna oltárán a megfeszített Jézus szobra, ami a legenda szerint emberi szakállt visel és még mindig nő, az 1679-ből származó kép: Baldachin a Máriapócsi Madonnával, mely a legenda szerint könnyeket hullatva segítette győzelemre Savoyai Jenő seregeit.
A Fa a vasban tér mára már összeolvadt a Stephansplatzcal. A furcsa nevű tér történetét Hans Christian Andersen a következőképpen írta le: „Az egyik utcában egy vasfa áll… A Duna-menti őserdő utolsó emléke. Minden vándorló mesterlegény belevert egy szöget a fába, amíg csak akadt hely, ahová beverhette, s a fából valóban vasfa lett, olyan fa, amelyik csupa vasszögből áll. Ilyen dorongja Herkulesnek sem igen lehetett.” A fát a sarki ház oldalában egy átlátszó fülke mögött találjuk.
Bár Mozart mintegy tucat helyen lakott míg Bécsben élt, a Domgasse 5. szám alatt álló lakóépület maradt fent egyedül. Az első emeleten levő lakás négy nagy szobából, két kisebb helységből és egy konyhából állt. A neves zeneszerző 1784 és 1787 között élt itt és olyan jelentős darabokat komponált, mint világhírű operája, a Figaro házassága. Az itt töltött három év volt Mozart számára a legsikeresebb időszak, hiszen széles körben ünnepelték mint zeneszerző, illusztris barátok vették körül és számtalan koncertfelkérésnek tett eleget. Ma 1000 négyzetméteren és 6 szinten terül el a művész 250. évfordulójára megnyitott múzeum, ahol részletesen és átfogóan mutatják be a géniusz életét, munkásságát és kora felfogását.
Megőrizni a régit, megismerni az újat és egyszerre élvezni a kettőt – valahogy így fogalmazhatnánk meg a MuseumsQuartier (MQ) mottóját. A Hofburgtól néhány méternyire elterülő negyedben jól megfér egymás mellett a barokk és a posztmodern stílus. Itt, a világ egyik legnagyobb kulturális centrumában megtalálunk mindent, amihez a művelődéshez és kikapcsolódáshoz egy városi embernek szüksége lehet: modern gyűjteményt, időszaki kiállítást, kortárs színházi előadást és hangulatosan berendezett kávézókat, bárokat. Ha Schiele képeire vagyunk kíváncsiak vagy csak be akarunk ülni egy étterembe, hogy átfussuk újonnan vásárolt könyvünket, válasszuk a Múzeum negyedet!
Leopold Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum - Kunsthalle - Építészeti Központ - Dschungel Wien – Bécsi kortárs színház - DesignforumMQ - Zoom - Gyerekmúzeum
Bécs legismertebb és legnagyobb bevásárló utcája kétségkívül a Mariahilfer Straße. Ma Bécs 6., 7., 14., és 15. kerületét szeli át a több mint 2000 éves múlttal büszkélkedő utca.
Római kori leletek bizonyítják, hogy már közel 1900 éve is 11 méter széles út húzódott a helyén, a középkorban pedig a nyugatra irányuló kereskedelmet segítette elő. Már akkor számos fogadó sorakozott hosszan az út mentén. Egyes források szerint, ezen utca fogadósai kaptak először borravalót, ugyanis a fáradt kocsisoknak mindent megért egy-egy frissítő ital a fárasztó és nem túl kényelmes úton. Ahogy teltek a hosszú évek és változott a politikai és gazdasági helyzet, úgy alakult a Mariahilfer Straße arculata, szerepe és jelentősége is.
A Mariahilfer Straße egyik végén a Múzeumnegyed, a másikon pedig az 1918-ban megnyitott Technikai Múzeum áll. Ezen kívül két csodálatos templom (a Stiftskirche és a Mariahilfer templom) díszíti az utcát.
Az adventi időszakban, az amúgy forgalmas utcát karácsonyi köntösbe öltöztetik, és hangulatos vásár várja az érdeklődőket.
Theresianum vagy La Favorita kastély. Az egykori „kedvenc” nyári lak építésére a 17. század elején Mátyás császár adott utasítást. A török hadak közeledtének hírére, 1683-ban, a várost védők lerombolták, ám 1687-90 között, Lodovico Ottavio Burnacini tervei szerint, az eredetinél egységesebb és díszesebb kivitelben, újjáépítették. Legszívesebben itt töltötte a nyarat I. Lipót, I. József és VI. Károly is, de 1693-ban Nagy Péter cárt is vendégül látták. VI. Károly jelentette ki, hogy számára nem Schönbrunn, hanem ez „A Kedvenc”. Leánya, Mária Terézia, szinte egész ifjúságát itt élte, és hogy továbbörökítse ezt az élményt, 1746-ban az fiataloknak adományozta. A Mária Terézia-féle nevelőintézet válogatott nemesi ifjaknak adott otthont, amolyan „kiválók iskolája” volt. 1754-ben e falak között hozta létre a császárnő az ún. Keleti Akadémiát is, a híres diplomata-képzőt. Ennek megfelelően, többször is átalakították, bővítették. A Theresianum ma nemzetközi ösztöndíjas iskola és internátus.
A Szent Károly templomot (Karlskirche) nem csak Bécs, hanem egész Ausztria legszebb barokk templomának tartják. Az 1713-as pestisjárvány idején VI. Károly császár megfogadta, templomot épített Borromeói Szent Károly tiszteletére, a betegekért végzett áldozatos munkájáért. 1716-ban el is kezdődött az építkezés, Johann Bernhard Fischer von Erlach tervei alapján. Erlach halála után, 1723-től az utolsó simításig, 1737-ig fia vezette az építkezést. J. B. Fischer von Erlach nevét többek között a schönnbrunni kastély, és az egykori magyar Trautson palota őrzi. A Karlskirche a híres építész utolsó munkája.
Kihagyhatatlan nevezetesség a bécsi Práter, a külföldiek csodaligete. Nevét a latin pratum (mező) szóról kapta, holott a mintegy 1214 hektáros területet erdőség, bozótos ligetek jellemezték. A 16. század közepén II. Miksa császár tulajdonába került, aki vadászterületként használta a birtokot. Először II. József idején, 1766-ban nyitotta meg kapuit a nyilvánosság előtt, ekkor ragadt rá máig ismert neve, a Volksprater (Néppráter). Mária Terézia és Sisi kedvelt tartózkodási helyévé vált, majd később a bécsi munkásság szórakoztatócentruma jött itt létre.
Az osztrákok által csak Wurschtlprater-ként (Vurstli) emlegetett 170.000 m2-es részen található a Práter legismertebb nevezetessége, az 1896-os világkiállításra felállított Óriáskerék (németül Riesenrad). G. I. Hitchins tervei alapján készült, és a kíváncsi látogatók eredetileg 30 fülkéből csodálhatták Bécs panorámáját. A második világháborúban a Vurstli teljesen leégett, csak a hatalmas Óriáskerék acélszerkezete élte túl a bombázásokat. A felújítás és a körforgás rögtön elkezdődött. Eleinte ugyan csak négy fülkével, de működésbe lépett a Práter égbe törő jelképe. Világszerte híressé vált, hiszen számos amerikai filmet forgattak a helyszínen, többek között Carol Reed, „A harmadik ember” című filmjét. Az Óriáskerék 1987-ben, 90. születésnapjára méltó ajándékot kapott, egy luxusvagont alakítottak ki a 30. fülkében, mely kisebb ünnepekre, vagy akár tárgyalásokra is alkalmas. Ma biztonsági okokból a korábbi 30 fülke helyett 15 fülkével, és 15 percnyi csodával várja látogatóit az Óriáskerék. (A kabinok sorszámozásánál kihagyták a páratlan számokat, így a fülkék a 2, 4, 6, stb.. számokat viselik.)
A Práter mai főútját, állítólag még 1537-ben alakították ki II. Ferdinánd parancsára. A Hauptallee nevet viselő nyílegyenes utcáról kitiltották a gépjárműveket, így a kerékpárosok, lovaskocsik előszeretettel vették birtokba a gesztenyefákkal szegélyezett utcát. A Hauptallee jobb oldalán áll a Ziehrer-emlékmű, melyet Carl Michael Ziehrer karmester tiszteletére emeltek 1960-ban. Tovább sétálva a Planetárium ezüstkupolás épületét pillanthatjuk meg, mely 1964 óta ékesíti a Hauptallee-t. Bécs első Planetáriumát 1927-ben építették (ekkor nem a itt, hanem a Messepalast előtt állt), így Ausztria lett a második európai ország, amely ilyen technikai vívmánnyal dicsekedhetett. Ha kíváncsiak vagyunk a századelő Práterére, látogassunk el a Pratermúzeumba, ahol a régi időkből származó emlékek között sétálhatunk. A gyűjtemény Hans Pemmer helytörténész szorgalmának köszönhető. Pemmer 1933 óta felvásárolta a kiselejtezett körhintákat, bódékat, tárgyakat, összegyűjtötte az írásos emlékeket, majd a 7000 darabból álló magángyűjteményét a városnak ajándékozta. Ma ennek egy részét tekinthetjük meg a múzeumban.
Nem hagyhatjuk a látnivalók közül a Prater-Stadiont. Otto Erich Schweizer tervei szerint épült 1931-ben, pontosan 13000 ülőhellyel. Később átépítésre került, így ma már 90000 néző izgulhatja végig a mérkőzéseket.
A Práter nem csak a sportrajongóknak, hanem a lovassportok kedvelőinek is izgalmakkal szolgál. A Freudenau lóversenypálya tavasztól őszig lóversenyeknek ad otthont, a Trotting Stadiumban pedig szeptembertől júniusig ügetőversenyeket rendeznek!
„Szép kilátás”. Savoyai Jenő herceg evvel a névvel illette Johann Lucas von Hildebrandt által tervezett egykori nyári rezidenciáját. A hatalmas telket 1693-ban vásárolta meg a Habsburgok legsikeresebb törökverő hadvezére. A lépcsőzetes parkot mintegy 25 év alatt alakították ki, több mesterséges tóval, vízesésekkel, sok szoborral. Ez idő alatt legalább egy tudat szobrászműhelyt foglalkoztatott a műértő és pompakedvelő herceg.
Savoyai Jenő halála után Mária Terézia vásárolta meg a palotaegyüttest és itt tartotta lánya, Mária Antoinette pazar, álarcosbállal egybekötött eljegyzési ünnepségét 1770-ben. A Belvedere-t II. József nyitotta meg a nagyközönség előtt majd a Felső Palotában családi képgyűjteményen alapuló galériát nyitott. Miután a Szépművészeti Múzeum megépült, 1894-től Ferenc Ferdinánd trónörökös lakott itt egészen a haláláig. A Monarchia bukása után ismét múzeumokat rendeztek be a palotákban, de több világpolitikai esemény színhelye is volt. A Felső Belvedere-ben zajlottak le a trianoni szerződést felülvizsgáló tárgyalások, melyek következtében a felvidéki és erdélyi területek egyes részeit visszacsatolták Magyarországhoz.
Bécs egyik modern kori látványossága, mely 1986-os megnyitása óta a turisták egyik kedvelt célpontja. Friedrich Stowasser alias Hundertwasser nevéhez fűződik a színes, bohókás, többféle anyagból készült épület, mely szakít minden hagyományos építészeti felfogással. Bár a lakók magánéletének megőrzése miatt nem mehetünk be a lakóépületbe, de a nagyközönség számára nyitva álló ajándékboltban közelebbről is szemügyre vehetjük, milyen lehet olyan helyen élni, ahol nem egyenes a padló, fa nő a falból és játékos mozaikok díszítik a csempét.
A Schönbrunni kastély Bécs egyik legfőbb nevezetessége. A barokk épületegyüttes többnyire az osztrák császárok nyári rezidenciája volt, de többek között 1806-ban és 1809-ben Napóleon is itt rendezte be főhadiszállását. Sissi nyári rezidenciájaként szolgált a kastély, amelyhez Ferenc József Pálmaházat építtetett. A gyönyörű parkot 1705-ben alkotta a francia kertépítőművész, Jean Trehet. A park legmagasabb pontján épült a kastély homlokzatával szemben a Gloriette oszlopcsarnok, ahonnan kiváló kilátás nyílik a kastélyra, a Pálmaházra, az állatkert és az ún. fácánkertre.
Forrás: WIKIPÉDIA vonatkozó oldalai
Az magyar-osztrák határszakasz átkelőhelyei a következők: Bozsok, Bucsu, Fertőd, Fertőrákos, Hegyeshalom, Kópháza, Kőszeg, Sopron, Szentgotthárd, Szentpéterfa, Zsira. A határátkelők megközelíthetőségével kapcsolatban a www.vam.hu honlapon olvashatnak. Személyes tárgyakat, ajándékokat 175 euró értékig nem vámolnak, ide tartoznak a műszaki cikkek (pl. fényképező, videókamera…). További információkat találhatnak még a „Vámszabályok” fül alatt, de ha egyes árucikkekből (pl.: cigaretta, alkohol) nagyobb mennyiséget szeretnének magukkal vinni, mindenképp járjanak utána, hogy Ausztriára vonatkozóan mi a megengedett mennyiség.
Budapest-Bécs távolsága 243 km, és legegyszerűbb az M1-es autópályán elindulni. Hegyeshalomnál átlépve a határt rátérhetünk az osztrák A4-es autópályára, és egyenesen Ausztria gyönyörű fővárosába vezet utunk.
A közlekedési szabályok megegyeznek az európai országokban szokásossal. Ausztriában is a jobbkéz-szabály szerint közlekednek, lakott területen belül maximum 50 km/h a megengedett sebesség, a főutakon a sebességhatár 100 km/h. A szabálytalanságot szigorúan büntetik, a magas büntetődíjakat turistákra, külföldiekre is kíméletlenül kiszabják. A biztonsági öv használata kötelező, az ittas vezetést (vér alkoholszintjének megengedett határa 0,8 ezrelék) és a gyorshajtást különösképp figyelik. Szabálytalankodás esetén nem ritka a több száz eurós bírság, és komolyabb esetben könnyedén elveszik a jogosítványt is.
Remélhetőleg baleset- és problémamentes utunk lesz, de ha mégis megtörténne a baj, és valaki megsérül, hívjuk mindenképpen a rendőrséget (tel: 133). Szükség esetén természetesen a mentőt (tel: 144) vagy a tűzoltókat (tel: 122). A külföldieknek ilyenkor ki kell tölteniük a Comité Européen des Assurances baleseti űrlapját. A főútvonalak mentén könnyen megtaláljuk az ÖAMTC (tel: 120) vagy ARBÖ (tel: 123) autómentő szolgálatot. Tagság nélkül ugyan valamivel drágábban, de bármikor bárki igénybe veheti szolgáltatásaikat. Defekt, vagy kisebb műszaki probléma esetén nem kell attól tartanunk, hogy tönkrement a nyaralásunk!
Bécs egyirányú közlekedési hálózatát nem könnyű megszokni. A csúcsforgalom 16 óra körül kezdődik. Az osztrákok nagyon ritkán használják a dudák, általában udvariasak, türelmesek és figyelnek a gyalogosokra. Benzinkutat könnyen találunk, viszont az éjszakai órákban a legtöbb zárva van.
Mint mindenhol, természetesen Bécsben is figyelni kell, mikor, hol parkolunk, különben könnyen büntetőcédulával találkozhatunk! Az óváros, és egyes környező kerületek (1-9. és 20.) fizetőövezetek. A parkolás megkezdésének pillanatától parkolójegy szükséges, amelyet szélvédő mögé célszerű tenni. Külön figyeljünk az érvényesség idejére, és a megengedett parkolás időtartamára, ugyanis a vásárlóutcákban eltérőek lehetnek a feltételek. Ne lepődjünk meg ha nem találunk parkolójegy-automatákat, ugyanis Bécsben a jegyeket trafikokban, pályaudvarokon, tömegközlekedési dohányboltokban lehet beszerezni, vagy akár tömegközlekedési jegyirodákban illetve bankokban. Ezeket a parkolójegyeket a vásárló maga tölti ki (hónap, nap, óra, perc) és Bécs egész területére érvényesek. A piros jegy 0,6 euróba kerül és fél óráig lehet vele parkolni, a kék jegyhez 0,8 euróért juthatunk és 1 órás parkolásra jogosít minket, a zöld jegy pedig 1,2 euró és másfél órát parkolhatunk. Akik csak néhány percre tartanának pihenőt, vagy gyors elintéznivalójuk akadt, esetleg valamit vásárolni szeretnének, könnyen hozzájuthatnak a 10 perces parkolásra jogosító szelvényekhez. A trafikokban ingyen osztogatják a kis rózsaszín cédulákat. Ezeket a 10 perces parkolójegyeket viszont nem szabad összeadni, vagy más parkolójegyekkel kombinálni. A parkolási díj akár mobiltelefonon keresztül is kifizethető. A www.m-parking.at honlapcímen részletes információt találhat ezzel a fizetési móddal kapcsolatban! Amennyiben érkezéskor szállodájuk mellett nem találnak saját parkolót, érdeklődjenek a recepción, milyen megoldást javasolnak és kérdezzenek a napi parkolójegy felől. Legjobb, ha már utazás előtt megpróbálják kideríteni van-e a szállodának saját parkolója, és ha nincs, hol tudják hagyni autójukat. Bécsben igen kedvezően parkolhatunk az úgynevezett Park & Ride parkolókban. A Park & Ride bécsi garázsok ára 2,7 euró, így bátran állíthatjuk hogy rendkívül kedvező módja ez a parkolásnak, ráadásul a nap 24 órájában működnek. Ezek a város szélén vannak, és kényelmesen átszállhatnak az olcsóbb, és városnézéshez kényelmesebb tömegközlekedési eszközökre. A rövidparkolási zónákban is találhatunk ilyen garázsokat például a Városháza, az Opera, a Südbahnhof stb… környékén. Mozgássérült vendégeknek természetesen ingyenes, korlátlan idejű parkolást engedélyeznek jól látható helyen elhelyezett igazolvánnyal.
Bécs közlekedési hálózata a 117 tömegközlekedési útvonallal rendelkezik, amely a város méretéhez viszonyítva metró, villamos és autóbusz járatait tekintve nemzetközi jelentőségű.
Szükség is van a fejlett tömegközlekedésre, hiszen a bécsi felmérések szerint 2020-ban évente egy milliárd utas fogja a bécsi tömegszállítást igénybe venni. Ennek a becsült forgalomnak az akadálymentes lebonyolítása fokozatos fejlesztést és céltudatos közlekedéspolitikát kíván. A fejlesztések nagyban hozzájárulnak Bécs klímájának védelméhez.
A legkedveltebb és leggyorsabb bécsi tömegközlekedési eszköz a metró - az utasok létszámának növekedése esetén – Bécs területén a legsikeresebb tömegszállítási eszköz. 2009-ben, miután a metró meghosszabításának harmadik szakaszába lép (U1-Nord Észak, U2-Aspern), a bécsi metró hálózata eléri a 75 km-t, valamint kereken 100 állomással fog rendelkezni.
A céltudatos politika előirányozta, hogy elsőbbséget kell biztosítani a villamosoknak és autóbuszoknak az útvonalak teljes hosszán, különösen a város olyan részeiben, ahol nincs magasabb szintű tömegszállításhoz csatlakozásra (villamos, autóbusz) lehetőség. Magánjellegű villamossínek, autóbuszvonalak, befolyásolható közlekedésirányító berendezések, a közlekedés irányítórendszerének komputerizálása a közlekedés gyorsulását eredményezi. Az állomások vonzó megjelenítése (világítás, az időjárási viszontagságok elleni védelem, ülő- és tájékozódási lehetőségek) korszerű járművek alkalmazása biztosítják az utasok kényelmét.
Bécs különösen nagy hangsúlyt fektet a mozgásban korlátozottak számára, amely megmutatkozik mind a széleskörű tájékoztatásba, mind pedig a tömegközlekedési járművek kialakításában.
Bécs kitűnő tömegközlekedési hálózata nemzetközi elismerésnek örvend. A tömegszállítási eszközök újítása, a közlekedési politika központjában áll, és a folyamatos fejlesztés mára meghozta gyümölcsét. 117 metró, villamos és autóbusz útvonal áll a bécsiek és persze a turisták rendelkezésére, melyek lehetővé teszik, hogy egy-két átszállással akárhová eljuthassunk. A turistáknak nagy segítséget nyújthat a „Verkehrslinienplan Wien” néven ismert várostérkép, melyen minden metró-, gyorsvasút-, villamos-, és buszvonalat jeleznek, természetesen megállókkal együtt. A jegypénztárakban, információs pontokon vásárolható mindössze 1,5 €-ért. Érdemes Bécs-kártyát venni, ugyanis mindössze 18,5 euró, és rengeteg kedvezményt nyújt. Többek között 72 órás ingyenes tömegközlekedést és egyes múzeumokban, színházakban, koncerteken kedvezményes jegyet válthatnak. Az igénybevehető szolgáltatásokról a kártyához járó kuponfüzetben részletes tájékoztatást kapnak. A Bécs-kártyá, a Millennium Utazási Iroda mindkét budapesti fiókirodájában megvásárolható.
A város területén a legsikeresebb tömegszállítási eszköz. A tervek szerint, a fejlesztések következtében 2009-re 75 km hosszú lesz Bécs metróhálózata, 100 megállóval. 5 metróvonalon szállítják az utasokat, a különböző vonalakat más-más színekkel jelölik. A bécsi metró hivatalos honlapján (www.ubahn.at.tt), a Fahrpläne fül alatt minden megálló nevét, az utazások időtartamát és az utolsó, ill. az első szerelvények indulási idejét is leolvashatjuk.
Az Austrian Airline irodájának címe: 1 Käertner Ring 18. Tel: 766 76 30
Közlekedés a belváros és a repülőtér között:
CAT:
Gyors, kényelmes, és a centrum közelében szállhatunk le a vonatról. Hivatalosan City Airport Train-ként emlegetik. Mindössze 16 perc alatt Bécs közlekedési csomópontjában lehetünk. - Minden nap 5:38 és 23:35 között közlekedik. - Jegyár: 9 €
- A bécsi repülőtérről a belvárosba félóránként járnak, minden óra 9 és 39 perckor. (kivétel: 0-4 óráig, ekkor minden óra 9 perckor)
- A repülőtérre pedig minden óra 26 és 56 perckor indulnak villamosok. (kivétel: 0-4 óráig, ekkor minden óra 26 perckor) - Jegyeket vásárolhatunk a reptéren, illetve az egyéb jegyárusító helyeken (ügyfélközpontok, automaták a metróvonalon, dohányárusok…) - Jegyár: 3 €-tól.
Akár a buszt is választhatjuk, ha Bécsbe szeretnénk utazni, hiszen naponta indulnak járatok Népliget buszpályaudvarról. Az út kb. 3 és fél óra, a menetjegy pedig 28 euróba kerül.
Menetrend: www.volanbusz.hu
Ausztrián belül azokat a helységeket köti össze távolsági buszközlekedés, ahol vonat nem jár! Érdemes először megnéznünk, vonattal nem-e egyszerűbb eljutnunk úticélunkra! A turistaközpontokban kérdezzünk rá az információs pontoknál, milyen buszutakat szerveznek. A környék látnivalóit ugyanis érdemes szervezett buszkirándulás során megismerni!
Budapestről a Keleti és a Déli pályaudvarról számos vonat indul Bécsbe. Akár három óra alatt, átszállás nélkül az osztrák fővárosba utazhatunk. A jegy kb. 40 euróba kerül. A vonatok a Westbahnhof-ba vagy a Südbahnhof-ba érkeznek.
Menetrend: www.elvira.hu
Budapest-Bécs kirándulójegy:
Amennyiben 4 napon belül visszatérne Budapestre, érdemes kirándulójegyet vásárolni. 29 €-ba kerül és feljogosít a tömegközlekedési eszközök díjmentes használatára.
- Westbahnhof: 3-as és 6-os metró, 50-es gyorsvasút, 58-as és 18-as villamos - Südbahnhof: 8-as, 60-as és 80-as gyorsvasút, 18-as villamos - Südbahnhof – Westbahnhof: 18-as villamos
Az osztrák vasúthálózat 5800 km hosszú. Nívós, kényelmes, gyors utazásban lehet részünk, ha vonattal fedezzük fel Ausztriát, nem beszélve arról, hogy mind Nyugat-, mint Kelet-Európával összeköttetésben áll a hálózat, így akár könnyen tovább is utazhatunk! Helyi vasúti információs vonal : 51717
A Közösség szabályai biztosítják az áruk szabad mozgását a tagállamok között. Ez azt jelenti, hogy az egyik tagállamból a másik tagállamba történő árubehozatalhoz vagy kivitelhez nem kapcsolódik vámeljárás. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a forgalom ellenőrzésére nincs lehetőség. Ez történhet, szúrópróbaszerűen a magyar vámhatóság mobilegységei által, és tudnunk kell, hogy a legtöbb tagállamban szintén találkozhatunk ilyen mobil egységekkel a közutakon. Az utazás során magáncélra (személyes használatra, ajándékba) vásárolt nem kereskedelmi jellegű áruk behozatala nincs korlátozva. Alapvetően bármelyik tagállamban vásárolunk is nyílt árusítási üzletben terméket - figyelemmel arra, hogy a forgalmi adót a vásárlás időpontjában a helyszínen megfizetjük - azt szabadon behozhatjuk.
A nem kereskedelmi jellegű árubehozatalnak/kivitelnek azt kell tekinteni, amely alkalmi jellegű, és kizárólag az utas vagy családtagjai személyes használatára, illetve ajándék céljára szánt árucikkekből áll. Nem szolgálat semmiféle kereskedelmi vagy gazdasági célt.
Az Európai Unió irányelveit figyelembe véve a nemzeti szabályozásunk az általános forgalmi adó fizetése tekintetében kivételt tesz az új közlekedési eszközzel. A személygépkocsi vagy motorkerékpár akkor minősül újnak, ha a megszerzés időpontjában legfeljebb 6000 ezer kilométert futott, vagy amelynek első külföldi forgalomba helyezésétől számítva a megszerzés időpontjáig legfeljebb 6 hónap telt el. A természetes személyek által a Közösségből behozott új személygépkocsi után az általános forgalmi adót Magyarországon kell megfizetni. Ezt, valamint a belföldön történő forgalomba helyezés feltételeként fizetendő regisztrációs adót az ügyfél által kezdeményezett eljárás során magyar vámhatóság szabja ki és vételezi be.
Vannak bizonyos termékek, amelyek Közösségen belüli mozgásának különös figyelmet szentelnek a nemzeti szabályozások. Ezek a rendelkezések a Közösség irányelvén alapulva meghatározzák, hogy milyen mennyiségű jövedéki termék tekinthető nem kereskedelmi jellegűnek.
Így általában a • Dohánytermékek: o 800 szál cigaretta o 200 db szivar, 400 db szivarka, o 1000 gramm fogyasztási dohány • Alkoholtermékek: o 110 liter sör, o 20 liter köztes alkoholtermék, (likőrök stb.) o 10 liter alkoholtermék,(tömény) o 90 liter bor (ebből pezsgő legfeljebb 60 liter lehet) mennyiséget meghaladóan minősülnek kereskedelmi jellegűnek.
Mindemellett a felsorolt termékek bevitelét/kivitelét egyes tagállamok ennél szigorúbban is szabályozhatják, így a kellemetlen meglepetés elkerülése érdekében ajánlatos az utazás során érintett országok nagykövetségeinél előzetesen tájékozódni a nemzeti előírásokról.
Ami bennünket magyarokat talán leginkább érinthet, hogy az osztrák szomszédaink 2008. december 31-ig 200 szálban határozták meg azt a cigaretta mennyiséget, mely esetében még nem kell az osztrák adóterheket megfizetnünk. De Ausztrián kívül Németország, Belgium, Dánia, az Egyesült Király, Írország, Svédország és Finnország is csak 200 szál cigaretta bevitelét engedélyezi a nemzeti adóik megfizetése nélkül.
Mindebből látható, hogy az Európa Unión belüli szabad árumozgás biztosítása mellett is bizonyos termékekhez kapcsolódóan fennállhatnak olyan korlátozó rendelkezések, vagy egyéb előírások, melyekre figyelemmel kell lennünk.
Az utazásunk idejére összekészített élelmiszer csomagba továbbra sem ajánlatos nyers húst, házi készítésű hentesárut, tejterméket (könnyen romlandó élelmiszert) tenni, hiszen ezek bevitelét szinte minden ország tiltja. Bármikor lehetnek továbbá olyan termékek, melyek - az utóbbi időkben is előfordult különböző állatok által terjesztett betegségek megakadályozása érdekében - ideiglenesen un. beviteli/kiviteli tiltó listára kerülnek. Érdemes tehát az utazás előtt az aktuális szabályokról érdeklődni.
Amennyiben olyan betegségben szenvedünk, mely folyamatos gyógyszeres kezelést igényel, tájékozódjunk arról, hogy az utazás során meglátogatott országban a szükséges gyógyszer törzskönyvezett és az ottani gyógyszertárakban beszerezhető-e.
Nyaralásunk, utazásunk során sajnos előfordulhat, hogy orvosi, esetleg kórházi ellátásra szorulunk. Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy az Európai Unió országaiban ugyanolyan feltételekkel részesülhetünk gyógykezelésben, mint az adott ország állampolgárai. A jogosultságunkat legtöbb esetben elegendő az úti okmányunkkal igazolni, azonban nem árt, ha az utazás megkezdése előtt beszerezzük, az un. E111 formanyomtatványt. (A nyomtatványhoz a betegbiztosítási irodában, vagy a helyi társadalombiztosítási szervnél lehet hozzájutni.)
Természetesen minden ország egyénileg szabályozza, hogy milyen orvosi ellátás minősül közegészségügyi ellátásnak. Mindezek ismeretében nem árt, ha a kapott számlákat és receptet megőrizzük, hiszen ha a kezelésért fizetnünk kell, azt csak utólagosan igényelhetjük vissza.
Amennyiben az utas a házi kedvencekkel (kutya, macska, házigörény) kívánja átlépni a vámhatárt, un. Állatútlevéllel (pet passport) köteles rendelkezni. Ez megköveteli az állatok állandó jelölését (tetoválás vagy mikrochip formájában). Mindezek miatt utazás előtt mindenképpen javasolt megkeresni a lakóhely szerint illetékes állatorvost.
A kulturális javaknak egy másik tagállamba történő kiviteléhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által kiállított engedély szükséges. Az ilyen jellegű tárgyak csak kijelölt határátkelő helyeken vihetők külföldre: Szlovénia; Rédics, Ausztria; Rábafüzes, Hegyeshalom, Szlovákia; Rajka, Vámosszabadi, Balassagyarmat, Sátoraljaújhely, Ukrajna; Záhony, Románia; Nagylak, Ártánd, Gyula, Szerbia; Röszke, Kelebia, Horvátország; Letenye, Murakeresztúr Légi forgalom; Repülőtéri 1. sz. Vámhivatal (Ferihegy). A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével vihetők csak ki az 50 évesnél régebbi, vagy a védetté nyilvánított, illetve muzeális intézmények és levéltárak nyilvántartásában szereplő kulturális javak. Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy a külföldre vinni szánt tárgy az engedély köteles kulturális javak körébe tartozik-e, ajánlatos az illetékes közgyűjtemény intézményét megkeresni. Így például egy magyarországi eredetű képzőművészeti alkotás esetében ez az illetékes intézmény a Magyar Nemzeti Galéria.
